Témakörök és fókuszpontok

Fókuszpontok

  • Az internet jövője, a világhálón zajló globális változások
  • Az oktatás, a kutatás és a közgyűjteményi szakma digitális transzformációja
  • A mesterséges intelligencia fejlődése és hatásai
  • A „user és a dzsungel“ esetei és a felhasználóképzés színterei
  • A fejlődés kérdőjelei: jellegzetes pragmatikus kérdések és ellentmondások a könyvtárak szolgáltatástervezése közben
  • Digitális módszerek a bölcsészeti és társadalomtudományokban
  • Oktatás a hálózatban és a hálózattal; digitális kompetenciafejlesztés
  • Műszaki aspektusok

Témakörök

  1. A „szabad“ és „halott“ internet: a világhálózat jövője
  2. MI és 5G
  3. Felhőtechnológiák;
  4. HUN-REN Cloud;
  5. Új hálózati technológiai megoldások;
  6. Szuperszámítástechnika (HPC);
  7. A kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei;
  8. Digitális ökoszisztémák;
  9. Research & Open Science WS;
  10. MI célú GPGPU fejlesztések;
  11. Együttműködési platformok;
  12. A digitális bölcsészet kutatási módszertana és a közgyűjtemények, valamint a hálózat kapcsolata;
  13. Digitális bölcsészeti platformok;
  14. MI (AI) alkalmazásának trendjei: szolgáltatásfejlesztések a tartalomszolgáltatásban;
  15. Az adatmenedzsment általános kérdései, különös tekintettel a FAIR kutatási adatok sorsára és kezelésére;
  16. Adatrepozitórium-rendszerek és -hálózatok;
  17. Adatvezérelt döntéshozatal: adatgyűjtés irányai, hogyan dolgozzuk fel és hogyan alakítsuk döntéstámogató információvá;
  18. Hosszútávú megőrzés és webarchiválás;
  19. A felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációja általában;
  20. Intelligens tanulási környezet;
  21. Tanulási menedzsment rendszerek;
  22. Diákháló;
  23. Robusztus oktatási háló;
  24. Intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései;
  25. Smart university;
  26. Az információs és a hálózati informatikai biztonság kérdései;
  27. Digitális infrastruktúrák;
  28. FinTech;
  29. Bionika;
  30. E-sport;

 

Szekciók és témakörök – NWS2024

I. Hálózat és technológia

1.1 Szupergyors Internet

1.2 MI

1.3 5G

1.4 Felhőtechnológiák

1.5 Számítási kapacitás

1.6 Kvantumtechnológiák alkalmazása

 

II. Digitális infrastruktúrák

2.1 Kutatói felhő és HPC szolgáltatások

2.2 A kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei, európai együttműködés

2.3 Digitális ökoszisztémák

2.4 Research & Open Science WS

2.5 DOS (Digitális Oktatási Stratégia)

2.6 Együttműködési platformok

 

III. A felsőoktatás és a közgyűjtemények digitális transzformációja

3.1 Központi (felhőalapú) könyvtári szolgáltatások

3.2 Felhőtechnológiák a közgyűjteményi digitalizálásban

3.3 Digitalizálási helyzetkép és kilátások, tervek

3.4 Digitális közgyűjteményi adatgazdagítás

3.5 Online tartalom kataszter

3.6 Born digital tartalmak közgyűjteményi kezelése

3.7 Digitális bölcsészet, digitális társadalomtudomány

3.8 Digitális tartalmak szövegbányászata. Gyűjtemény és korpusz

3.9 Az okoskönyvtár felé: koncepció és működtetés

3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben

 

IV. Tudomány- és kutatástámogatás

4.1 Úton az eScience felé: a kutató és az infrastruktúra szimbiózisa

4.2 Nyílt tudomány

  4.2.1 Kutatási adatok kezelése: gyűjtés, mozgatás, tárolás, feldolgozás

  4.2.2 Adatvezérelt kutatási (data driven science) elvek és gyakorlat

  4.2.3 Kutatási folyamatok digitális támogatása

  4.2.4 Adatrepozitóriumok

4.3 Közösségi tudomány (citizen science)

4.4 Big Data

4.5 A digitális ökoszisztéma új indikátorai

4.6 Nemzeti Laboratórium programok

 

V. Az oktatás informatizálása

5.1 Mélytanulás

5.2 MI az oktatásban

5.3 A tanulási folyamat támogatása digitális közgyűjteményi tartalmakkal

5.4 Intelligens tanulási környezet

5.5 Tanulási menedzsment rendszerek

5.6 Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések

5.7 Nemzeti tervek és programok integrációja

5.8 Intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései

5.9 Okosiskola, okosegyetem – az oktatási intézmény mint digitális ökoszisztéma

 

VI. A szélesebb körű digitális átalakulás kérdései

6.1 Kiberbiztonság

6.2 A MI alkalmazása: kihívások, viták és nehézségek

6.3 Bionika, e-sport, egészségügyi digitális és informatikai kihívások és megoldások

6.4 Tudásalapú gazdaság

6.5 A digitális gazdaság és társadalom mérési módszertanának és tartalmának megújítása

6.6 Automatizáció és robotika

6.7 FinTech

6.8 Interoperabilitási elvárások, szabványok

6.9 Biztonság és szabályozás – MI, IoT, mobiltechnológia, EU AI Act