| Előadás | Témakör | Típus |
| Soós Gábor-Ormos Pál-Kozma Márk-Kis-Bogdán Kolos-Kovács Bertalan-Seres Tamás: 5G-SA Slicing funkció mérési módszere tömegrendezvényeken | 1.3 5G/6G | |
| Becker Zoltán: Szolgáltató IT a gyakorlatban | 1.5 Számítási kapacitás | |
| Kiss Zoltán: 25 éves a magyar HPC – infrastruktúra fejlesztések | 1.5 Számítási kapacitás | |
| Marosi Attila Csaba: Quantum Machine Learning: Ahol a kvantumszámítástechnika és az adatvezérelt tanulás találkozik | 1.6 Kvantumtechnológiák alkalmazása | |
| Máray Tamás: Kvantumtechnológiai platform | 1.6 Kvantumtechnológiák alkalmazása | |
| Farkas Attila: HUN-REN Cloud jövőképe és nemzetközi kapcsolatai | 2.1 Kutatói felhő és HPC szolgáltatások | |
| Czier Norbert: Az eduGAIN fejlődése: az OpenID Federation a skálázható bizalom érdekében | 2.2 A kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei, európai együttműködés |
|
| Pompor Zoltán: Az EOSC Gravity szerepe az EOSC Föderáció megszilárdításában | 2.2 A kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei, európai együttműködés |
|
| Mohácsi János: AARC-TREE projekt ereményei | 2.3 Digitális ökoszisztémák | |
| Egyed-Gergely Júlia: Mi az a DDI, és a Társadalomtudományi Kutatóközpont KDK Repozitóriuma hogyan lesz láthatóbb tőle? | 2.3 Digitális ökoszisztémák | |
| Rényi Màtyàs: Digitális ökoszisztémák fejlesztése a szabványaink rejtett tartalékai alapján | 2.3 Digitális ökoszisztémák | |
| Haász Antal: A könyvtári automatizálás története az MTA Könyvtár és Információs Központban: az integrált könyvtári rendszertől a discovery-n át a felhőalapú szolgáltatásig | 3.1 Központi (felhőalapú) könyvtári szolgáltatások | |
| Homor Péter: Elvesztem a munkám vagy „vájbolok”? – MI az egyetemi levéltárakban |
3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Bocsán János Gergő-Farkas Cintia-Sándor Ákos: Arcfelismerés használata az SZTE könyvtári repozitóriumához (Médiatéka) illeszkedően |
3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Takács Margit-Borbély Mária: MARC-botok harca: A generatív mesterséges intelligencia modellek lehetőségei és korlátai a könyvtári katalogizálásban |
3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Nagy Antal: Repozitórium újragondolva: mesterséges intelligenciával támogatott tudáskezelés |
3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Varga Emese-Havas Ádám-Bánki Zsolt: A RAG technológia alkalmazhatósága a Magyar Nemzeti Levéltárban | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Fülöp Endre: RAG mint könyvtári tudásrendszer — A mesterséges intelligencia hangja az IR vs. DR vitában |
3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Ungváry Rudolf: A RAG a végfelhasználói szinten | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Szűcs Kata Ágnes-Vadász Noémi-Varga Emese-Szatucsek Zoltán-Záros Zsolt: Az összetett mezők strukturált adatainak szétválasztása az Állami anyakönyvekben | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Kelemen László Ádám: Mesterséges intelligencia asszisztens felhőalapú RAG architektúrában | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Tóthné Marek Eszter-Makkai Csilla: A kódoló könyvtáros: tömeges feldolgozási módszerek egyetemi könyvtári környezetben | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Dr. Krámli Gergely-Rózsa Dávid: A mesterséges intelligencia felelős alkalmazása könyvtári környezetben | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Tószegi Zsuzsanna: „Librarian-in-the-loop” – avagy a könyvtáros kisasszony esete a mesterséges intelligenciával | 3.10 A MI szerepe és használata közgyűjteményi környezetben | |
| Zagyva Natália: Szabványalapú digitális archívum építése nyílt forráskódú eszközökkel – egy folklórarchívumi implementáció tapasztalatai | 3.3 Digitalizálási helyzetkép és kilátások, tervek | |
| Mészáros Tamás: Lépésről léptékre: A nemzeti könyvtári tartalomszolgáltatások bővítése |
3.3 Digitalizálási helyzetkép és kilátások, tervek | |
| Görög Dániel: OAIS a gyakorlatban: Az OSZK digitális megőrzési gyakorlata az OAIS szabvány tükrében | 3.4 Digitális közgyűjteményi adatgazdagítás | |
| Mátyás Melinda: Szemantikus adatgazdagítás a közgyűjteményekben: módszerek és példák | 3.4 Digitális közgyűjteményi adatgazdagítás | |
| Vass Johanna: Az időszaki kiadványok mint aggregátumok és diakronikus művek leírása az IFLA LRM és az RDA alapján | 3.4 Digitális közgyűjteményi adatgazdagítás | |
| Klinger Gábor: Helyismereti periodikák nagyléptékű digitalizálása és digitális utómunkája az OSZK gyakorlatában | 3.4 Digitális közgyűjteményi adatgazdagítás | |
| Hoczopán Szabocs: Nemzetközi adatbázisok rekordjainak integrálása az SZTE Discovery rendszerébe | 3.5 Online tartalom kataszter | |
| Holl András: Hazai gyémánt Open Access infrastruktúrák – ami van, és amire szükség lenne |
3.5 Online tartalom kataszter | |
| Zeller Rozália-Farkas Richárd: Repozitóriumok integrációja, metaadat- konverziók az SZTE Discovery rendszerébe | 3.5 Online tartalom kataszter | |
| Szabó Ádám: Dejournals – a Diamond Open Access publikálás lehetőségei és kihívásai | 3.5 Online tartalom kataszter | |
| Németh Márton: Az Európai Unió Kiadóhivatala webarchiválási tevékenysége | 3.6 Born digital kulturális örökség | |
| Kalcsó Gyula: A magyar webarchívum új nyilvántartó adatbázisa | 3.6 Born digital kulturális örökség | |
| Simon András-Debreczeni László: Az ARK (Archival Resource Key) azonosító bevezetése és közzététele a Magyar Nemzeti Levéltár „Adatbázisok Online” felületén | 3.7 Digitális bölcsészeti platformok | |
| Mihály Eszter-Szentkereszti Máté: A tudománytól a közönségig: a digitális bölcsészet szerepe az ismeretterjesztésben | 3.7 Digitális bölcsészeti platformok | |
| Makkai Csilla: Ismétlődés, hálózat, poétika: Bodor Ádám szöveguniverzumának digitális térképe |
3.8 Digitális tartalmak szövegbányászata. Gyűjtemény és korpusz. |
|
| Nagy Andor-Tóth Máté: Új teljesítményértékelési keretrendszer fejlesztése a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban | 3.9 Az okoskönyvtár felé: koncepció és működtetés | |
| Balázs László Róbert: Metaadatok minősége a könyvtári discovery rendszerekben | 3.9 Az okoskönyvtár felé: koncepció és működtetés | |
| Fazekas-Paragh Judit: A nyílt tudomány új dimenziói | 4.2 Nyílt tudomány | |
| Száldobágyi Ádám: Oktatás mint eszköz a nyílt és felelős kutatás és innováció (RRI) megvalósításában | 4.2 Nyílt tudomány | |
| Czirfusz Dóra: Hallgatói életút prediktív modellezése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen | 4.2.2 Adatvezérelt kutatási (data driven science) elvek és gyakorlat |
|
| Lovász Dávid: Adatvezérelt folyóirat-fejlesztés egyetemi környezetben – Út a nemzetközi indexelhetőség felé | 4.2.3 Kutatási folyamatok digitális támogatása | |
| Bor Balázs: Megújulás után továbbfejlesztve: keresési funkció és publikációfeltöltő űrlap fejlesztése a Tudóstérben | 4.2.3 Kutatási folyamatok digitális támogatása | |
| Micsik András-Pallinger Péter: Tömeges idézésfeltöltés az MTMT-be MI segítséggel | 4.2.3 Kutatási folyamatok digitális támogatása | |
| Fellegi Zsófia-Palkó Gábor-Dobás Kata-Szemigán Dorottya-Nemes-Jakab Éva-Sárközi-Lindner Zsófia: Elektronikus levelezéskiadás mint szemantikus hálózat | 4.2.3 Kutatási folyamatok digitális támogatása | |
| Pataki Balázs: VibeARP: Adatgazdász asszisztens az ARP-ban | 4.2.4 Adatrepozitóriumok. | |
| Egyed-Gergely Júlia-Meiszterics Enikő-Virág Gabriella: Kincskeresés az ARP Adatrepozitóriumban | 4.2.4 Adatrepozitóriumok. | |
| Wahl László: Egy mező, sok adat – Hogyan születik a döntés egyetlen platformon? | 4.4 Big Data | |
| Hajdu Krisztián: A felsőoktatási könyvtárak digitális ökoszisztémája: Hazai helyzetkép nemzetközi modellek tükrében | 4.5 A digitális ökoszisztéma új indikátorai | |
| Aczél-Partos Adrienn: Hogyan szabályozható az MI a hazai felsőoktatásban? Lehetőségek, korlátok és intézményi válaszok a keretjogi szabályozás után | 5.2 MI az oktatásban | |
| T. Nagy László: A mesterséges intelligencia pedagógiai kompetenciái | 5.2 MI az oktatásban | |
| Molnár Tamás: Mesterséges intelligencia alkalmazása Moodle tananyagfejlesztésben és a MI-alapú bővítmények bemutatása | 5.2 MI az oktatásban | |
| Gerencsér Judit: A könyvtár mint iránytű a mesterséges intelligencia korában – új szerepek, attitűdök és kompetenciák az oktatás támogatásában | 5.2 MI az oktatásban | |
| Könczöl Tamás Balázs-Vitéz Gyöngyvér: Mit és hogyan tanítsunk, ha a hallgatónak mindig ott az AI? – Tananyagfejlesztés újragondolása | 5.2 MI az oktatásban | |
| Ujhelyi Gábor: Hordozható kurzustartalmak generatív mesterséges intelligenciával támogatott előállítása | 5.2 MI az oktatásban | |
| Fülöp Tiffany: E-learning alapú kutatástámogatás PhD hallgatók, oktatók és dolgozók számára könyvtári környezetben | 5.3 A tanulási folyamat támogatása digitális közgyűjteményi tartalmakkal |
|
| Gráf-Szabó Veronika: Tananyagból tanulási élmény: tanulóközpontú kurzustervezés az LMS-rendszerekben | 5.5 Tanulási menedzsment rendszerek | |
| Farkas István: Oktatási és kutatási hálózat 2025 évi fejlesztési eredményei | 5.6 Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések | |
| Szepesi Judit: Művészettel nevelés, kreatív gondolkodás és digitális eszközhasználat |
5.6 Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések | |
| Szabad Szabina: Értékteremtés adatvagyon-hasznosítással egy nem profitorientált felsőoktatási intézményben – a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adattárház-kezdeményezésének esettanulmánya |
5.8 Az intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései |
|
| Csernai Zoltán: A pedagógusi adminisztráció digitális transzformációja:munkafolyamat-automatizálás és RPA alkalmazási lehetőségei a köznevelésben | 5.8 Az intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései | |
| Németh Zoltán: Mit tegyünk, ha a diákok nem hajlandók telefonálni? Ügyfélszolgálat az oktatásban | 5.9 Okosiskola, okosegyetem – az oktatási intézmény mint digitális ökoszisztéma | |
| Kadlecsik József: PITS: jelszavak és biztonság 2026-ban | 6.1 Kiberbiztonság | |
| Leitold Ferenc: Hatékony YARA szabályalkotás phishing incidensek felismerésére |
6.1 Kiberbiztonság | |
| Pfeiffer Szilárd-Balsai Péter: Egy jelszó mind felett | 6.1 Kiberbiztonság | |
| Csillag Tamás: DNSSEC automatizáció CDS rekord használatával | 6.1 Kiberbiztonság | |
| Gábor Béla-Tóth Dorina Ildikó: AIDA, avagy mesterséges intelligencia alapú tudásbázis a felsőoktatásban | 6.2 A MI alkalmazása: kihívások, viták és nehézségek | |
| Dr. Albert Ágota-Hutai László: Jogi és technológiai kihívások az elektronikus megfigyelésben a köznevelési intézményekben | 6.2 A MI alkalmazása: kihívások, viták és nehézségek | |
| Forgó Péter: A biztonságos mesterséges intelligencia és autonóm IT menedzsment jövője – Cisco perspektíva | 6.2 A MI alkalmazása: kihívások, viták és nehézségek | |
| Horváth Péter: n8n alapú folyamatautomatizációs szolgáltatások implementálása könyvtári feladatellátásban |
6.6 Automatizáció és robotika | |
| Horváth Gábor: A szoftver upgrade etikai és szabályozási kérdései | 6.8 Interoperabilitási elvárások, szabványok | |
| Nagy Tibor: Forgalmi paraméterek mérése és minőségbiztosítás vállalati és szolgáltatói hálózatokban | 6.8 Interoperabilitási elvárások, szabványok | |
| Ács György: Szabadon engedett intelligencia: Biztonság a cselekvő ágensek korában | 6.9 Biztonság és szabályozás – MI, IoT, mobiltechnológia, EU AI Act |
