Programvázlat

A HUNGARNET Egyesület immár 33. alkalommal rendezi meg 2024. április 3-5.  között a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját, a NETWORKSHOP-ot.

A rendezvény befogadó házigazdája ezúttal az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem lesz Egerben. Tavasszal tehát ismét találkozhat három napra a kutatásban, felsőoktatásban és közgyűjteményekben sokszorosan egymásra utalt, egymással régóta szoros kapcsolatban lévő informatikai szakterületek reprezentatív, mintegy 350–400 fős közössége.

A NETWORKSHOP 2024 kiemelt témái:

Az elmúlt év kiemelkedő informatikai vezérgondolata és fejlesztési iránya a szinte minden területen megjelenő mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése és alkalmazása volt.

Szinte biztosnak mondható, hogy 2023 majd úgy vonul be az informatika történetébe, mint az ezzel kapcsolatos áttörés éve vagy legalábbis, az áttörés érzékelhető kezdete. Ezért abszolúte kiemelendő fókuszpontnak gondoljuk ezt konferenciánkon is, tkp. a tárgyalt témáink mindegyike szempontjából, különös tekintettel általában a szolgáltatásfejlesztéseknél és a tartalomszolgáltatásban, de a „smart university” vagy a digitális bölcsészet és az adatelemzés szempontjából, ill. a döntéselőkészítés, szakértői rendszerek tekintetében különösen. Mindennek etikai és jogi informatikai vonatkozásai csakúgy érdekesek, mint a műszaki-fejlesztési megoldások, vagy a szükséges kapacitások kérdései.

• a felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja;
• okosiskola, okosegyetem – az oktatási intézmény, mint digitális ökoszisztéma
• az adatmenedzsment általános kérdései, különös tekintettel a nyílt hozzáférésű kutatási adatok sorsára és kezelésére;
• az információs és a hálózati informatikai biztonság kérdései;
• az adatrepozitórium rendszerek és hálózatok;
• a digitális bölcsészet kutatási módszertana és a közgyűjtemények, valamint a hálózat kapcsolata és a digitális bölcsészeti platformok;
• az egyházi közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak és múzeumok) informatikai és digitalizációs projektjei és tervei;
• MI alkalmazásának trendjei: szolgáltatásfejlesztések a közgyűjteményekben és a tartalomszolgáltatásban;
• az MI és az 5G; GPGPU fejlesztések;
• a felhőtechnológiák és a HUN-REN Cloud;
• a digitális infrastruktúrák és új hálózati technológiai megoldások;
• Szuperszámítástechnika (HPC), kvantuminformatika;
• a kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei;
• a digitális ökoszisztémák és az együttműködési platformok;
• Research & Open Science WS;
• a FinTech;
• a bionika és az e-sport;
• a diákháló és robosztus oktatási háló;

A konferenciaszervezés menete és a konferencia felépítése, hasznosulása, utóélete:

1. A csaknem minden nagyobb intézményt és szakterületet reprezentáló Programbizottság által megtárgyalt és elfogadott, részletesen kidolgozott (tartalmi szempontok és a kiemelt fókuszpontok szerinti) programtervvel várjuk majd az előadásokat.
2. A Programbizottság – várhatóan 100 körüli – előadásra jelentkezőket előzetesen már kialakított, de a beérkező előadások függvényében még változó szekcióstruktúrába Ezek párhuzamosan folynak, így elrendezésük és beosztásuk kulcsfontosságú.
3. Várhatóan az idei konferenciánkon is szerepel – a máshonnan már jól ismert – ún. poszterszekció. Az elmúlt években beérkezett rekordmennyiségű jelentkezés kezelésének tapasztalatai alapján a Programbizottság az absztraktok elbírálásakor az előadások egy részét – a 2023-as konferenciához hasonlóan – a poszterszekcióba fogja átirányítani, de lehet eleve ezt a formát is választani. Ezzel a konferencia rendezői részben többféle lehetőséget akarnak nyújtani a résztvevőknek, másrészről pedig csökkenteni kívánják a legnagyobb érdeklődésre számot tartó témák ütközését. (A poszterszekció nem kisebb jelentőséget jelent, hanem műfaji kérdést: mindennek pontos működése, feltételei és módja majd később kerülnek közlésre.)
4. Mindemellett a fókuszpontoknak megfelelően több ún. miniworkshopot is szervezünk „Egyházi gyűjtemények digitálisan és a hálózatban”, illetve „Kvantuminformatika” témakörökben, ahol egy kulcsponti előadás után felkért és spontán hozzászólásokon keresztül hosszabb szakmai vita és eszmecsere alakul ki. (Időtartama kb. 2,5 óra.)
5. Törekvésünk egy, a közvetlen közösségünktől távolabb álló (esetleg külföldi) vendégelőadó meghívása, aki nagyhatású és véleményformáló iránymutató ún. keynote előadást tartana a konferencia elején.
6. 2024-ben az immár szokásos és minden előadásra vonatkozó későbbi videóarchiválás mellett ismét lehetőséget biztosítunk az erre a célra alkalmas és kiemelkedő előadások oktatási célú azonnali tárolására és felhasználhatóságának biztosítására is.
7. Az előadások anyagából ismét egy lektorált és elektronikusan publikált (Open Access) konferenciakötet készül (MTA KIK / OCS rendszer és többes archiválású kötet). A kötetben megjelenő közlemények az MTMT-ben tudományos könyvfejezet/konferenciaközleményként rögzíthetők lesznek.

Fókuszpontok:

Konferenciánkon a fentiek szerint az általánosan felmerülő témákon túl — hívószóként is alkalmazva azokat — fókuszpontokat jelölünk ki, amelyek arra irányulnak, hogy ezek a témák alaposabban körüljárhatóak és kielemezhetőek legyenek. Ehhez a klasszikus előadástartásokon túli formákat is igyekszünk majd megadni. Ezen témák, fókuszpontok közül különösen kiemelendőnek tartjuk az alábbiakat.

A felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi szakma digitális transzformációja

Az utóbbi évek konferenciáin a felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi szakma digitális transzformációja került a fókuszba. 2024-ben is ezt a tendenciát követnénk azokra a területekre figyelve intenzívebben, amelyek a hazai és a nemzetközi közösség szempontjából is előtérben vannak. A konferenciasorozatban évek óta egyre erősödő könyvtári szakterület újabb és újabb digitális és hálózati kultúrákat (pl. repozitóriumok és adatrepozitóriumok sokfélesége) és megoldásokat integrál, s közben mára már teljesen informatizált modellje is változik és alakul.

• A pandémia nyomában: katalizátor a „smart university” felé

A digitalizáció mellett a koronavírus-járvány is felgyorsította a felsőoktatás digitális transzformációját. A járványidőszak kényszerítő hatására minden terület kénytelen volt szintet lépni, néhol a túlélés egyetlen lehetőségeként. Ez paradox módon nem csak vészhelyzeteket eredményezett, hanem új ötleteket, a régi hiedelmek kidobását, sok pozitív és negatív tapasztalatot is.

A digitális oktatás mellett a hallgatói életpálya egészét támogathatják az elektronikus megoldások. A felsőoktatás sikeressége és versenyképessége szempontjából is fontos, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni a változásokra, minél jobban tudjon alkalmazkodni a hallgatói/oktatói igényekhez, és stratégiáját a rendelkezésekre álló adatok alapján rugalmasan alakíthassa ki. Ezen a területen az IoT-tól kezdve az elektronikus tanulási környezeteken át a személyre szabott információszolgáltatásig vannak ígéretes kezdeményezések, a Networkshopon a hazai és nemzetközi irányokat és megoldásokat szeretnénk bemutatni.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy a felsőoktatás intézményei informatikai okoseszközökkel és hálózatban támogatni tudják a képzéstámogatási profilok áttekintését és minták kialakítását, azaz a hallgatók intenzív segítését abban, hogy össze tudják rakni azt, amire szükségük van. Így a konferenciánk nyithat az oktatási igazgatóságok és más oktatásszervezési területek felé is.

Ezen a területen mind technológiailag, mind szervezésileg, mind pedig működtetés szempontjából kulcskérdés az eleddig soha nem látott méretű e-learning tapasztalat kezelése, beleértve a „szimpla” távoktatás-segítéstől a komplex MOOC rendszerekig.

• Adatvagyon és adatgazdálkodás

A felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi szektor minden szereplőjének kiemelkedően fontos az adat. Az intézményi adatvagyonok (most általában véve az adat!) feltárása, menedzselése, hozzáférhetőségének biztosítása éppannyira stratégiai kérdés az oktatásban, mint a kutatásban.

Külön kiemelt kérdéskörnek gondoljuk a tananyagok repozitálását, ami nem bibliográfiai és szakirodalmi repozitórium-, és nem is adatrepozitórium-kérdés, hanem határterület, amely nagyon fontos és szükséges az előbbiek kiszolgálása okán. 

• Nyílt hozzáférésű kutatási adatok

Mindez különös tekintettel vonatkozik a kutatási adatokra és azoknak nyílt (open access) típusú kezelésére. Hiszen ahogy a publikációk világában ez már régóta zajlik, ugyanúgy felmerül a nagyon sokszor közpénzekből finanszírozott kutatások adatainak menedzsmentje, átlátható kezelése és hasznosulása. A kutatási adatok hozzáférhetősége segít a kutatási eredmények validálásában, és további kutatások alapját képezheti. A törekvés a tudomány fenntarthatóságát és menedzselhetőségét biztosítani hivatott nyílt hozzáférésű tudomány (Open Science) mozgalom részét képezi. Az Európai Unió Adatstratégiája szerint a különböző domain-ek (üzleti, kormányzati, tudományos) adatainak felhasználását kölcsönösen fejleszteni kell. A kutatási adatok kezelése nem csupán elhatározás kérdése: humán és technikai kapacitásokat kell fejleszteni. A kutatási adatkezeléshez szükséges adatgazdászok, adattudósok, adatkönyvtárosok képzését meg kell alapozni — számítva arra, hogy erre a tudásra az iparnak, a közigazgatásnak is egyre jobban szüksége lesz. 

• Szabványosítás az adatkezelés területén

Az adatkezelésben alkalmazott informatikai eszközök és szolgáltatások, valamint a humán erőforrás fejlesztése mellett kritikus elem az adatkezelési szabványok, protokollok, ontológiák, szótárak stb. szabványosítása, mely nélkül nem képzelhető el hatékony adatkezelés. Ezen a területen működik világméretű nemzetközi szervezetként a Research Data Alliance, melynek magyar ága a HRDA. Mindennek elméleti hátterén túl, a gyakorlatok kérdéseit (best practices) is körbe kell járni és az országos adatvagyon-gazdálkodáshoz illeszkedő intézményi megoldásokat, lehetőségeket és kihívásokat is szeretnénk a 2024-es Networkshopon is feltárni.

• Adatrepozitórium rendszerek és hálózatok

A tudományos és kutatási adatokat rögzítő és tároló adatrepozitóriumok ügyében még mindig lemaradásban vagyunk. A kérdéskörben viszont éppen ezekben az években több hazai nekifutásnak is tanúi lehetünk, így a (kutatási) adatok tárolása és ezen adattárolókra épülő adatszolgáltatások témakörében várhatunk és várunk is előadásokat. Ezt a témakört a konferencia rendezői továbbra is kiemelt területnek tekintik: tehát az adatrepozitóriumok kutatását, fejlesztéseket, létesítési kísérleteket és a létrehozott repozitóriumok országos és egymással összehangolt hálózatba szerveződését.

Hangsúlyos, itt nem csupán a tárolás, hanem adatelemzés, s bizonyos open science szempontú szolgáltatások, hálózatban ill. felhőben történő megvalósítása is cél.

Digitális módszerek a bölcsészeti és társadalomtudományokban

• A „digitális” és „hálózati” szinergiái

A bölcsészet-és társadalomtudományokban a változás nagyon intenzív elmélyítését nem is a puszta számítógépes módszertan alkalmazása okozza, hanem két körülmény, ami annak hatását erőteljesen felnagyítja: az egyik az, hogy a lehetséges forrásanyagok (s ma már nem is csak föltétlen az írott források!) mennél nagyobb köre digitális objektum lesz vagy már lett is, másrészt pedig ezek az objektumok a hálózatba kerülnek. Ez a két hatalmas, s csaknem egy időben lezajló fordulat a művészeti és forrástermészetű szövegeken dolgozó bölcsészeknek és a társadalmi, gazdasági stb. adatokkal és forrásokkal dolgozó társadalomtudósok számára az informatikakutatásba való befogásának egészen újfajta aspektust ad. A digitalizálás és a hálózat egész életünket átalakítja, sokan az emberiség történetének fordulópontjaiként is kitüntetett szerepet látnak e két jelenségben: ezért is lehet egyik fókuszpontja konferenciánknak, hisz ez nem csak új kutatói törekvések megmutatkozása, de a közgyűjtemények anyagainak teljesen újfajta megszólaltatása is.

• Digitális bölcsész műhelyek

A különféle és korai biztató kezdettek után újra van intenzívebb digitális bölcsészélet. Pár éve intenzív növekedésnek indult az ELTE digitális bölcsészeti műhelye, amely már tanszékké alakult. A nemrég az OSZK-ba költöző (korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumban megalakult) Digitális Bölcsészeti Központ feladata hazai közgyűjteményekben zajló digitalizáció, tartalom- és szolgáltatásfejlesztések támogatása, koordinálása és dinamizálása. S van kifejezetten erre irányuló hazai e-folyóirat is, a Digitális Bölcsészet, nem beszélve a workshopokról és konferenciákról, projektekről. A 2021-es Networkshoptól kezdve már ennek a trendnek hatása erősebben mutatkozott, és ennek a vonalnak a további erősödésével kell számolnunk, azzal, hogy a szinergiák valóságosan csak ott prezentálódnak, ahol a DB kutatók, a hálózatos szakemberek és közgyűjteményi szakértők együtt dolgozhatnak.

• Fókuszban az egyházi gyűjtemények

A konferenciaszervezés menete és a konferencia felépítése kapcsán említett és népszerű miniworkshop formát ezúttal az egyházi gyűjtemények fókuszba állításának szentelnénk. Az idei nyári nagyszerű kezdeményezés, a kecskeméti Egyházi Gyűjtemények Konferenciája megmutatta, hogy az egyházi kézben lévő közgyűjtemények talán még közelebb is állnak egymáshoz szakmai munkájukban, mint a hasonló világiak, másrészt meg együttesen is kevésbé ismert a munkájuk és a tapasztalataik a felsőoktatási és kutatási, ill. általános közgyűjteményi közösség előtt, mint az kívánatos volna. Ezért ideális esetben arra számítunk, hogy e hármas közösség (a könyvtári, levéltári és múzeumi, azaz az EKE, a MELTE és az EME) a hagyományosan interaktív miniworkshop forma keretében megszervezi az őket legintenzívebben foglalkoztató téma körül ezt a fókuszpontját a konferenciánknak.

A műszaki aspektusok

• Kutatói felhőszolgáltatások

A 2021-es konferencia óta tudjuk biztosan, hogy az általános felhőbe kerüléseken túl, külön tendencia a speciális kutatói felhőszolgáltatások megjelenése. Erre példa a SZTAKI és Wigner kutatóintézetek közös műszaki bázisán idén létrejött HUN-REN Cloud szolgáltatás, aminek célja a számos területen alapvetővé váló gépi tanulás, elsődlegesen deep learning alapú technológiák, valamint az adatorientált kutatási metodológiák hazai elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának elősegítése a hazai kutatóintézeti és felsőoktatási kutatói közösségben. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ezen cél érdekében jelentős beruházással európai szinten is közepes kapacitásúnak tekinthető felhő infrastruktúrát hoz létre, melyben az MI céllá GPGPU fejlesztések kiemelt szerepet kapnak. Az infrastruktúra kapcsolata az európai kutatói felhő szolgáltatásokat tömörítő EOSC (European Open Science Cloud) közösséghez is fontos kérdés.

Konferenciánk az ilyen és ehhez hasonló törekvéseknek is helyt kíván adni, hogy azok akár komplett projektbemutatás, akár infrastruktúra-helyzetkép, vagy éppen műszaki menedzsment szempontjából megmutatkozhassanak.

• Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések
• központi oktatási és kutatási alapinfrastruktúra redundanciájának és robusztusságának növelése, új gépterem és kiszolgáló infrastruktúra kialakítása;
• felhő infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése (IaaS, CaaS, SaaS) az oktatási és kutatási igényeinek kiszolgálására (oktatás és kutatás specifikus szolgáltatások);
• HPC kapacitások növelése, valamint HPC fejlesztési és támogatási kompetenciák fejlesztése;
• Multimédia szolgáltatások fejlesztése (VolP, videokonferencia, videotórium), hogy hatékonyabban tudják kiszolgálni az oktatás igényeit;
• Diákháló (közoktatási hálózat) kapacitásának (DOS és azon túl) és szolgáltatásainak fejlesztése;
• Digitális oktatási portál közös fejlesztése a tartalom gazdáival;
• DJG gerinchálózat fejlesztése (területi kiterjesztés, kapacitásbővítés); – Azonosítási szolgáltatások univerzálissá tétele a teljes oktatásban.

Összefoglaló:

A Networkshop konferenciák hagyományosan tudományos igényességű, de a gyakorlati élet talaján álló szemléi és bemutatkozásai az intenzív hálózathasználó oktatói, kutatói és közgyűjteményi közösségeknek. Legintenzívebb hasznosulása ugyanezen tőről származik mindennek immár 33 éve: ez a közösség képes arra, hogy megossza tapasztalatait, és oktatható, alkalmazható formában adja át egymásnak.

Ha ennek az alapgondolatnak és szándéknak az ereje és a kölcsönös elfogadás, ill. a kollaboráció hagyománya és igen magasfokú igénye nem lenne kezdettől része a konferenciasorozat eszmekörének, akkor ez a látszólag nagyon heterogén közeg: mérnökök, programozók, könyvtárosok, digitális bölcsészek és tanárok, muzeológusok, levéltárosok csapata nem jönne évente örömmel össze, hogy barátságos légkörben megoszthassa tudását, és kicserélje egymással friss tapasztalatait.